Előszeretettel keverjük ezeket össze, rosszul alkalmazzuk őket, ezt abból gondolom, hogy emberekkel pénzügyekről, megélhetésről beszélgetve egyértelműen kiderül, hogy pénzügyi értelemben az ábrándok és a vágyak irányítanak tömegeket, lehet, hogy bennünket is.
Ahelyett, hogy az álmaink, céljaink irányítanának, és a zsebünkben lévő forintok helyes elköltésével lépdelnénk, hacsak tyúklépésekben is, de mindig egyet előre.
Pontosabban: Az álom és ábránd között csupán az a különbség, hogy az álmom megvalósítható, az ábránd, nem, vagy csak nagyon nehezen. Lehet álmom egy kényelmesebb lakás, ha teszek érte valami keveset, akkor lehet, hogy hosszú évek után, de összejöhet. Egy lottónyeremény azonban statisztikailag is csak ábránd marad.
Vágyhatunk valamire, de tenni kéne érte, nem csak vágyakozni. Céllá kellene vágyainkat átalakítani, mivel a vágy és a cél között konkrétan az a különbség, hogy célt kitűzni csak egy stratégiával és egy határidővel lehet.
Tehát a cél egy olyan vágy, amiről tudjuk, hogy hogyan és mikor valósítjuk meg.
Ha ma beszélgetünk, akkor sokszor előkerül, mint beszédtéma a gazdasági válság, vagy a hitelek, vagy a rossz fizetések. Való igaz, nem túl jók a kilátások, azonban ha nem teszünk ellene, nem kontrolláljuk pénzügyeinket, akkor eladósodunk. A mai eszetlen hotelek sokasága valamilyen vágynak való nem parancsolás volt a kiindulópontja…
A Cash-Flow (pénz-folyam..) eredetileg egy játék volt. Arról szólt, hogy hogyan lehet kikerülni a mókuskerékből, úgy dönteni és élni a lehetőségeinkkel, hogy ne süllyedjünk le, hanem nyerjünk. Ma kicsit másról szól, a hétköznapi ember számára azt kellene, hogy jelentse, hogy a hozzám befolyó pénzből megélek, kontrollálom a kiadásokat és tartalékaimat.
Szokták mondani, hogy Isten annyit ad, amennyivel élni tudunk. Pénzügyi értelemben: Amit kezelni tudunk. Mindenki ismeri a talentumokról szóló példabeszédet. Az ostoba ember a keveset sem tudta kezelni. Van, aki a sokat sem. Rajtunk múlik, hogy mit teszünk. Eladósodunk, vagy megélünk, még ha szerényen, akkor is.
Erre általában azt szokták válaszolni, hogy kevés pénzből nem megy. Dehogynem. Bármilyen összegről is van szó, megy. Miért? Mert senkinek nem lehet több a kiadása, mint a bevétele. Minden befolyó összegből illik 10 %-ot tartalékba tenni. A kevésből is. Minél kevesebb pénzből él valaki, annál fontosabb.
Ami a legfontosabb pedig, hogy vágyainknak meg kell tanulnunk parancsolni. Vágyainkat célokká kell átformálni, nem pedig azonnal megvalósítva a vágy kedvéért eladósodni. Isten megadja, amire valóban szükségünk van, élni viszont nekünk kell vele.
Jézus azt mondja: (Mt 6.25-27) Ne aggódjatok az életetekért, hogy mit egyetek, se a testekért, hogy mibe öltözködjetek, nem több az élet az ételnél, a test pedig a ruhánál? Nézzétek az ég madarait: Nem vetnek, nem aratnak, a Ti mennyei Atyátok táplálja őket.
Ha hasznosnak találta a cikkben lévő információkat, akkor egyet próbáljon ki:
Tegyen félre 10%-ot! Ha kevés is van, abból is! Játsszon el a gondolattal: Márciustól decemberig lesz még 10 fizetése. Mindegyikből félretesz 10%-ot. Mennyi pénze lesz? Abból mennyi ajándékot tud venni?
Ígérem, hogy adventi számunkban újra előveszem ezt a témát. Ön akkor vagy dicséri fogja magát, vagy bosszankodni. Önön múlik.
