Nem keverik össze soha a kettőt. Az, hogy gazdagság van, nem azt jelenti, hogy mindent összevásárolnak, és a vágyaik döntenek helyettük. A gazdagság ott azt jelenti, hogy mindent megvehetsz, amire szükséged van.
Meghökkentő lehetett olvasni az előző bejegyzésben, amikor a ’70-80-as évek magyar világához hasonlítottam az egyik leggazdagabb kapitalista társadalmat, de nem tehetek róla, nekem ez ugrott be. Persze akkor itt „hiánygazdaság volt, meg gulyáskommunizmus, meg elnyomás” :), de az emberek mégis úgy érezték, hogy gazdagok.
A gazdagságnak akkor a definíciója nem az volt, mint ma. Akkor mindenki biztonságban érezhette magát, mert elhitették vele, hogy mindene megvan és holnap is meglesz.
Norvégiában más a helyzet. Nem kell elhitetni, mert ez valóság. Nincs hiánygazdaság, de amint azt már írtam, nem vesznek felesleges dolgokat. Ha valamit vesznek, az meg jó minőségű. Nem vágynak minden vacakra, mert tudják, hogy nincs rá szükségük.
Na de hagyjuk a skandináv feeling istenítését, nem erre vagy kíváncsi. Nézzük, mit is lehet eltanulni a norvégoktól a magánélet vonatkozásában, amely a pénzről szól.
A norvég egyszerű ember életmodellje megvalósítható lenne ma Magyarországon, néhány jó tanács az első lépésekhez:
- Fizetés 10%-a tartalék!
- Bevásárolni nem megyünk lista nélkül, és csak azt vesszük meg, ami a következő 3 napra kell.
- Nem nézzük az árakat, mert a kenyér így is, úgy is drága!
- Családonként egy autó elég, (eggyel kisebb, mint a mostani) azt megtartjuk 10-12 évig, vigyázunk rá (nem tankolunk drágább benzint, nem veszünk rá alufelnit…)
- Kidobunk mindent, amit nem használtunk az elmúlt 5 évben.
- Nem veszünk fel hiteleket.
- Lakásunkba csak egyszerű, de jó minőségű burkolatokat, felszereléseket, berendezéseket veszünk.
- Ha veszünk új eszközt, csak a legjobbat vesszük meg, összespórolt pénzünkből.
- Nem nézünk TV-t.
- Kirándulunk, szaunázunk, élünk, csendben vagyunk, sétálunk, örülünk, hogy gazdagok vagyunk.
Ha csak annyit elérsz, hogy egy kicsit elgondolkodsz azon, hogy valóban szükséged van-e annyi fogyasztásra, annyi hitelre, annyi felesleges dologra, amire vágysz, akkor már elértem a célom.
Mi is a célom?
Az, hogy a boldogságot úgy érd el, hogy egy valós, egy megalapozott, egy túlzásoktól mentes elégedett életet tudj felépíteni. Ne hajszolj olyan dolgokat, amelyek a mai világ számára trendinek bizonyulnak, találd meg az értékedet, találd meg, hogy mire is vágysz, és érd el!
