Egy vállalkozó a kezdetén is hasonlóan gondolkodik. Dolgozni kell éjjel, nappal, mindent meg kell csinálni, hiszen, ha sokat dolgozunk, sok pénzünk lesz. Mi ezzel a baj?
A valóban nagyon gazdag embereknek is azért van sok pénzük, mert 24 órát dolgoztak naponta? Nem. Hatékonyan tették, amit tettek, nem a feladatmennyiségre, hanem az eredményekre koncentráltak.
Nézzük, mi a különbség a két gondolkodás között:
- A feladatorientált mindig talál tennivalót, nem érdekli, hogy az fontos-e vagy sem, nem mérlegeli, hogy neki kell-e megcsinálni, vagy sem, nem gondolkodik azon, hogy az a feladat, amelyet csinál, mennyi pénzt hoz.
- Az eredményorientált szemlélet mindig arra törekszik, hogy a munkát a legkevesebb időráfordítással, a leghamarabb, legjobb minőségben le tudja zárni.
Ha eredményorientált vagyok, akkor elfogadom, hogy a munkát úgy kell elvégeznem, hogy a megrendelőm elégedett legyen vele, de nem csinálok meg neki egy csomó felesleges dolgot. Például, ha autószerelő műhelyem van, és bejön valaki olajcserére, akkor megcsinálom az olajcserét, és ha leellenőrzöm az izzókat és valamelyik nem működik, kicserélem, de ha nagyon retkes az autó, akkor nem mosom le, nem porszívózom ki, nem cserélem ki a fékeket, nem végzek el más munkát.
Megcsinálom a kötelező feladatokat, adok egy kis pluszt és ennyi. A végén megbeszélek az ügyféllel egy másik időpontot, amikor elvégzem az általam felfedezett hibákat, ha akarja, de ennyi. Egy autószerelő műhely alkalmazottja nem lesz érdekelt az eredményekben. Ő munkaidőben gondolkodik. Eltököli az időt, ha olyan kedve van, ha lelkiismeretes, akkor lehet, hogy lemossa a kocsit, de ettől nem lesz több a pénze sem neki, sem a cégnek.
Többet dolgozott? Igen. Több lett a pénz? Nem.
Erről beszélek.
Ha a feladatokra koncentrálunk, akkor hülyére dolgozhatjuk magunkat, de nem lesz több a pénzünk. Koncentráljunk az eredményekre. Arra, hogy munka legyen elvégezve, lezárva.
Komoly önigazolásokat hallok nap, mint nap, hogy azért úszik el valaki, mert mindig a legtökéletesebbet akarja a megrendelőjének. Nemes cél, de nem éri meg. Természetesen senkit nem arra buzdítok, hogy ne tegyen semmi pluszt. Tegyen, de ne sokat, próbáljon annyi pluszt adni, amitől az ügyfele nagyon elégedett lesz, de többet ne tegyen.
Az értékes időt elsősorban hatékonyan kell kihasználni. A lehető legkisebb ráfordítással kell a leghatékonyabban a munkát elvégezni.
